Megnyugvás a tehertől
„Jöjjetek énhozzám mindnyájan,
akik megfáradtatok, és meg vagytok terhelve,
és én megnyugvást adok nektek.
Vegyétek magatokra az én igámat,
és tanuljátok meg tőlem, hogy szelíd vagyok, és alázatos szívű,
és megnyugvást találtok lelketeknek.
Mert az én igám boldogító,
és az én terhem könnyű.”
(Mt 11,28-30)
Mi Atyánk, aki a mennyekben vagy,
Atyám! Add, hogy le tudjam tenni minden terhem, valóban a Te kezedbe helyezzem, amit már nem bírok el. És amit elbírok, azt a Te vezetéseddel hordozzam, erőt merítve abból a bizonyosságból, hogy mennyei útmutatóm van a Te személyedben, a Te Fiad, Jézus Krisztus által.
szenteltessék meg a te neved,
A Te neved zengi minden, a Te neved szent, szent, szent! Az, hogy én is Atyámnak szólíthatlak, hogy áldhatom szent neved, boldoggá tesz, csordultig tölti szívem. Tudom, hogy Te megnyugvást adsz nekem, hogy van menedékem, akkor is, amikor már azt hinné gyarló agyam, hogy elvesztem. De felujjong a szívem, és áldja szent neved, minden nehézség közepette.
jöjjön el a te országod,
Atyám, a te országod után epekedek, s bár néha félelem tölti el bűnös lelkemet, ha arra gondolok, hogy eljön a Te országod, elpusztul ez a földi nyomor, és dicsőséges örök otthonunkban lehetünk, mindannyian, kik Téged követünk, tudom, hogy eligazítod ezt a félelmet is bennem, eltűnik nyomtalanul, letehetem a nehéz igát, és csak a Te könnyű, áldott igádat hordozhatom.
legyen meg a te akaratod, amint a mennyben, úgy a földön is;
Mennyei Atyám! Te tudod, milyen nehéz ez nekem, gyarló embernek. Te tudod, hogy hányszor mondtam oktalanul, nem gondolva komolyan, hogy legyen meg a Te akaratod, és mondom néha most is. De dicsőség neked, Uram, mind ritkábban érzem azt, hogy valaki mással, valahol máshol kellene a Te akaratod meglegyen, nekem igazán engedhetnél egy kicsit az én vágyamból is teljesülni. Érzem a kegyelmet, amit Tőled kapok, ami arra késztet, hogy teljes szívemből, teljes lelkemből kívánjam a Te akaratod, már most is, itt, a földön is.mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma,
Atyám, megtanítottál becsülni a mindennapi eledelünket, és megtanítottál arra, mit adsz nekem lelki táplálékként. Megtanítottál arra, hogy amit magamhoz veszek testileg és lelkileg, az gyarapít. Hogy nem kell féljek semmitől, mert Te gondoskodsz rólam, megnyugvást adsz fáradt testemnek, lelkemnek.
és bocsásd meg vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek;
Könyörögve kérlek, esdeklek hozzád Uram, hogy bocsáss meg. Elfáradtam, és Te befogadsz, megnyugvást adsz lelkemnek. Alázatos szívet adj nekem, hogy érdemes legyek erre a nagy kegyelemre! Add, Uram, hogy tiszta szívvel meg tudjak bocsátani annak, aki ellenem vétkezett. Csak Veled, általad tudom ezt megtenni, egymagam képtelen lennék rá.